[155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
~Érzem a könyvek szavát, ahogy ráakarják vezetni az olvasót a lényegre. *megiszom a maradék teámat, majd a felstócolt könyveket elkezdem a helyére rakni.*
|
*ismerősnek találom a szöveget, ezért tovább lapozok. vissza térek ismét a az elöző témához. néhány szó, mintha kiemelkedne a könyből* ~forró...... édes...... holló..... támad... életen, halálon túli szerelem..............mártír élet.... ~
|
~semmi új nincs most ebben a könyvben, pedig azt hittem, hogy felfed egy újjabb érdekes részt. *tettem le a könyvet és indultam egy kis teát készíteni. Csipkebogyó teát főztem és vittem a két olvasónak is, akik nem is vettek észre.*
|
-jó estét! *köszönök én is az új olvasónak, majd ismét olvasni kezdek. kikeresem a vámpírokat a könyvből, csak hogy most a fajismertető részben.* ~emberbőrbe bújt vadállatok..... sátán denevérei..... lelkiismeretnélkül gyilkoló szörnyek......hmm....mintha hallottam volna ezt már valaki szájából~ *emlékezek undorral, nevelő anyámra*
|
*Látom, hogy elmerült a könyvben.*
- Jóestét! *jön egy régi olvasó* - Folytatnám a múltkori könyvem ha lehetséges.
- Örülök, hogy visszajött. Ott van a könyve a szokásos asztalnál. Az utolsó látogatása óta nem raktam el. * mosolyodtam el halványan. Az idős férfi az asztalhoz ült és belemerült a könyvbe, én pedig felírtam az ő nevét is.*
|
*ismét olvasni kezdek, de egy másik szöveg cikket* ~vámpír mint "feketeözvegy"..... betegsége vagy sem?!..... izzó szemek...... hideg test.... paranormális jelenségek....*kicsit elgondolkodva nézek ki a fejemből*
|
*Otthagyom. Beülök a megszokott fotelembe és előveszem a legértékesebb könyvet, amire a legjobban vigyázok. Közben beleírom Baiko nevét a látogatók listájába. Felnézek és látom Baiko rémült arcát.* ~szóval rájött a titkára.. * kissé elmosolyodom, majd folytatom az olvasást.*
|
-őőő....egyenlőre nem köszönöm. *mosolygok rá. kinyitom a könyvet. elég poros, és elég régi, de benne van minden amit tudni akarok.*
~nem.....nem....nem...igen ez az! "más fajok közötti utódnemzés"...674 oldal~ *odalapozok, és keresni kezdem azt ami nekem kell.* ~meg van! tehát, vámpír... egy vámpír .....1hétig még tud...... férfi..... látszatt csal.... ~ *kicsit rémült tekintettel nézek fel a könyvből*
|
- Fajok közötti kapcsolatok. *ismétlem.* - 707/36A a pontos helye, mindjárt hozom, te addig ülj le az egyik asztalhoz.* mutatok az asztalok felé utána elindultam a könyv helye felé. Sikeresen meg is találtam egy nagyon nehéz és vastag könyvet, mivel nem bírtam volna el, ezért mágiát használtam.* - Tessék, a könyv amit kértél. * hejezem az asztalra* - Jó olvasást hozzá. Kell még valami más is?
|
*elgondolkozok azon hogy hogy fogalmazzam meg a választ.* -különböző fajok közötti kapcsolatokról szeretnék infót találni *felelem végül*
|
- Itt is vagyunk *tártam ki a könyvtár ajtaját* - Milyen könyvet szeretnél?
|
-ez azt hiszem érthető, tekintve, hogy mekkora dutás van ezekben a könyvekben *gondolkozok el*
|
- Az elme olyan, mint a könyv, csak tudni kell benne olvasni. Alapból a váladat fogtad, úgyhogy nem volt nehéz rájönni.* vontam vállat* - A lépcső legtetején lesz. * mutattam a lépcső tetejére* - Majd engedj előre, hogy kinyithassam az ajtaját. Nem szeretem, ha mások a tudtom nélkül vannak a könyvtárban. Féltem a tudást amit ott őrzök.*lépkedtünk fel a lépcsőn*
|
*megmozgattam a vállamat. nem volt az igazi de sokkal sokkal jobb volt mint alapvetően. kimentem az öltözőből, és ránéztem Yume Rose-ra* -köszönöm *azzal mentem és megtartottam az órát. miután vissza öltöztem, az óra után, mentünk a könyvtár felé.* -honnan tudtad hogy mi a bajom?
|
- Értem, de megkellet volna nézetned valakive. *csóváltam a fejem* - menj vissza órát tartani. *mondtam és kimentem az öltözőből.*
|
-azt hittem hogy megoldom magam is..... *mosolyodom el, mert tudom hogy ostobaság volt.* -.....azt hitte hogy bántani fogom. azért dobott le, mert érzet valamit, amitől minket óvtak régen... valamit ami rossz volt neki. azt hitte megtámadott engem...pedig csak én voltam rajta.....*mesélem elgondolkozva*
|
*éreztem a fájdalom szagát, majd Baiko lezuhant, mjd felkelt és távozott*
- Jobb ha utánna megyek. * mentem be én is az öltözőbe.* - Miért nem szóltál hamarabb? *léptem mellé és letérdeltem. A kezemet a válla felé tartottam* - Jócskán megzúzódott. Legközelebb hamarabb szólj. * szavakat suttogtam magam elé és elkezdett a szövet regenerálódni. Amint kész voltam feláltam és hátrább léptem*
|
-rendben. hát akkor sorakozzatok. *intek egy egész osztály fehér övesnek* -ismételjétek a mozdulataimat *azzal csinálok egy mozdulat sorozatot. a diákok ismételik. aztán megyünk amikor mindenki helyesen megcsinálta, oda megyünk a kötélhez, és felmászunk. én oda megyek az 50 métereshez. felmászok a feléig, mikor hírtelen megérzem a bal vállamban azt a sajgó érzést, amit az első vérivás elött éreztem. hírtelen fecsúszik a kezem, és lezuhanok a magasból. a gerincemre esek, de nem törik el. nehézkesen felállok. ránézek az aggódó osztályra* -ne aggódjatok. folytassátok a bemelegítést *azzal szótlanul elhagyom a termet, és az öltözőbe megyek. majd amikor beérek lerogyok a földre. a vállam az elöbbinél is jobban fáj*
|
*hallom a távolodó lépteit*
- Lemenjek e vagy ne? Elég ha a végén megyek? *tanakodok, végül úgy döntök, hogy lemegyek. Szép nyugodtan lesétálok. Nem áll szándékomban dolgozni az órán, csak végignézni.*
- Megjöttem. * mondtam Baikónak* - megnézem az órád és utána elvezetlek a könyvtáramba. *leültem és fgyeltem az órát*
|
*ránézek egy kicsit bánatosan* -rendben *egyezem bele szeliden. ránézek a telefonomra* -úúúúpsz.... elkések a saját órámról. ha van kedved, akkor eljöhetnél. utána megmutathatnád hogy hol a könyvtár, mert utána akarok nézni, néhány dolognak. *azzal felpattanok.* -nekem mennem kell, de ha van kedved, akkor gyere majd a lány öltözőbe. ha kell adok ruhát. bocsi. szia! *azzal már rohanok is le a tetőről, és irányba veszem az öltözőt*
|
[155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|