[155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
- Egy hét alatt 4illető, az sok. A legrosszabb esetben is heti 1 a max. Én csak havonta eszek ilyent. * Oldalról ránézek, nem figyel a környezetére* - Számoltál a lehetséges következményekkel? Legalább 2 hétig nem ihatsz vért. Megértetted? A te érdekedben. * becsuktam a könyvem és elraktam. Megittam a turmix maradékát, majd a poharat is lerakatam*
|
-ahogy gondolod. *azzal felöltem és én is ittam a turmixból. * -nem mérhetetlen. az utóbbi 1 hétben ez az ember volt a 4. *nézem a semmibe kb úgy mint ő*
|
- Sok gondod lesz még ezzel a mérhetetlen ivászattal. * vontam vállat, majd felvettem a poharat és megszagoltam* - Jó illata van. *csak nem halok meg tőle, vontam ismét vállat, majd beleittam.* - Finom.
- Az Ai-t hagyhatnánk? nem szeretem. *megint magam elé révedek, mostanában szokásom*
|
~ezt meg honnan.... ez meg hogy.... jaa igen... Ai.....~ *meglepett arccal nézek rá, majd elmosolyodok.* -téged nem lehet átverni. de eltitkolni se lehet semmit. amúgy nem harcoltam démonnal. és igen, egyre gyakrabban iszok vért, de csak olyanokét akik meg érdemlik a halált. *komolyodik el arcom*
|
*Túl közel volt valaki hozzám és ez meglepett, a révületemből magamhoz tértem. Baiko ült melletem és nézett ki. Én szeretem a meleget ő nem annyira és ez látszott is. Ivott valamit, amiből nekem is hozott*
Rég láttalak. *mondtam*- Vért ittál igazam van? Már megint. Mostanában egyre gyakrabban. Végülis te tudod, de ha legközelebb démonnal harcolsz, akkor azt elhozhatnád nekem. *néztem ki az ablakon* ~
|
*amikor kész a turmix felállok, és megérzem valaki jelenlétét. kinézek az ablakon, és meglátom Yume Rose-t. kiváncsi arccal két pohárba töltök turmixot, és megyek ki hozzá... * ~jéémááá.... tök olyan mint amikor én fácsebookozok...mint egy félholt úgy néz arra a könyvre~ *oda megyek hozzá, és leülök mellé, majd mellé rakom a turmixot, és hárta dölök, hogy egy kicsit a nap süsse a hasam.* ~ha nem utálnám a meleget, még jól is esne~
|
*Hallom az ajtó csukódását, valaki jött*
- Nem érdekel ki az, ha akar valamit megkeres. *tudtam le a dolgokat és elővettem egy könyvet. Hallom hogy az illető leül a fűbe és a turmixgépet használja. Belemerülök a könyvbe és megszűnik körülöttem minden.* ~
|
-hm... *undorodva sohajtok miközben nézem a fecsegő lányokat, és a menőző fiúkat. felállok, és sétálni kezdek. fecsegő elf lányok körbe vesznek, de én csak megyek egyenesen előre, komoly arccal. unottan visszautasítom őket járás közbe*
-van ked...
-nincs!
-eljö.....
-nem!
-megné.....
-nem! *azzal ott hagytam őket. eszembe jut a suli tetején lévő gyümölcs kert. egyszercsak felugrok, és néhány nagy ugrás mulva, a kertben vagyok, majd szedek ribizlit, kiwit, szedret, és vérnarancsot. előveszem a fenti személyzetnek a hűtőjéből, a bekészített tejet, és leülök, a telepített fűre, és turmixot csinálok*
|
*érzem, hogy visszatért egy jó ismerősöm az iskolába. Lenézetem az udvarba. A farkasok ott játszottak és mindenki a saját dolgával volt elfoglalva.*
- A mi világunk milyen kicsi, de sosem unalmas. Az emberek tudatlanok, csak a hatalom miatt járnak erre. Szánalmas. *figyelem tovább az udvart és gondolkoztam*- nekem sose volt ilyen jó sorom kicsinek. Sosem volt kivel játszanom és beszélnem. Néhe irigylem a többieket. * megvontam a vállam és elfordultam. Az eget kezdtem el tanulmányozni*
|
*amint kiértem az udvarra, rögtön elmenekült előlem az áldozat én viszont követtem, a nem messzi parkba*
- nocsak nocsak... csak nem hogy személyesen Baiko, a suli örzöje? *nevet gúnyosan egy szőke hajú ember férfi*
-ahhoz képest hogy ember vagy, bátor vagy hogy a közelünkbe jössz. nem félsz hogy szét tépnek a vérfarkasok? nem félsz attól hogy vámpírok kiszívják a véred? *kérdem hidegen*
-óóó nem.... főleg tőled nem félek. ugyanmár egy azur elf? kérlek?! egy vega vámpír... nincs okom félni tőled....
*kicsit idegesít de próbálok higgadt maradni.* -miért jöttél?
-azért hogy megöljem az összes analfabéta magadfajta szörnyet. csak szennyezik a világunkat. *fordítja el a fejét hogy iritáljon a nyakával. másodpercek alatt ott termek elötte, és a fülébe súgom* - a számból vetted ki a szavakat....*azzal szemfogaimat dobogó artériájába mélyesztem, és szívni kezdem a vérét, majd amikor meg volt az ebéd, haldokló szemeibe nézek* -még hogy vega vámpír.... attól hogy gyümölcsöt meg zöldséget eszek főként, nem azt jelenti hogy nem szívom ki valaki vérét ha beszólt.... *azzal egy mozdulattal kitorom a nyakát. megyek vissza a suliba, és az egyik fa alá ülök, ami az udvaron van. nézem az udvaron a játszadozó farkasokat*
|
*"Ezt már tudom... miért kell még egyszer le írnom????" Abba hagyom a körmölés és bele nyulok a táskámba rajzlap után. Rajzolok egy sárkányt és egy farkast ha már úgy sem tanitanak mást mint a tegnap...Felnézek és egyben kinyujtoztatom a végtagjaimat pechemre a tanár rám néz és egy halvány gúnyos mosoly jelenik meg az arcán (ez sosem jó ergo ő tudja csak a jó választ senki más...)*
-Igen hallgatom Bloodyfang kisasszony. Mondja a helyes választ. Ha ilyen jó tudja...*mondja nem foglalkozom a gúnnyal csak rá nézek a táblára és elkezdek röhögni.*
-Bocsáson meg... de ez egyáltalán ... nem jó... amugy sem jelent keztem csak -mint látja- én is mint mindenki más unom ez az órát hisz nem tanit semmi és ami ön szerint jó képlet az rossz mert ilyen végeredmény ebben a téma körben lehetetlen hisz -17,36 jón ki miközben csak pozitiv számok lehetnek...*felelem és próbálom vissza folytani a nevetésemet mert meg láttam hogy még rengeteg idő van...*
|
*figyelem ahogy kirohan Baiko a teremből. A tanár nem is figyel rá*
- Folytassuk a következő példával... *mondja tovább de én megint a gondolataimba merülök*
- Nem is értem, hogy miért szerette annyira a mester az embereket, még csak nem is érdekesek... * mondtam az orrom alatt, alig hallhatóan. A tanár felírta a leckét a táblára, amit kivételesen le írtam a füzetembe. Végre valahára kicsöngettek. Jött az "ebéd" szünet vagyis vacsora. Felmentem a tetőre és onnan figyeltem a többieket. Éreztem, hogy a teremből Baiko az udvarra megy, de nem láttam ott, vagyis végzett*
- Sok dolga van Baikónak, nem is értem miért vállal ennyi rizikót ezekért a lényekért! * elővettem egy almát és elkezdtem enni.* ~
|
*rá nézek padtársamra, aki lelkesen írja a matekot a tábláról. hírtelen pittyegés szólalmeg, a zsebemből. előveszem a telefonom, és megnézem.*
- hmm... egy sms *mondom úgy csinálva mintha a tanár nem is létezne. megnyitom az smst* -3 5 6 13 *olvasom hangosan. hirtelen felfogom, hogy ez a hívó számom. felpattanok és megyek az ajtó felé, közbe bemérem hogy honnan jött az sms* -hát tanárbáá, nagyon úgy fest hogy hív a kötelesség, de azért jót beszélgettünk...na pá *azzal bevágom magam mögött az ajtót, és futok az udvarra*
|
- Azt hittem lesz valami új a matekórán... *fírkáltam tovább a füzetben és közben ki-ki bámultam az abakon*
- Yume Rose válaszolna a kérdésemre? *zökkentett ki a tanár*
- Elnézést, elbambultam.
- Azt vettem észre! *szólt maró gúnnyal a tanár* - Megtudhatom, hogy mivel foglalkozik és miért nem írja az óra anyagát?
- Nem írok, mert tudom ezt az anyagot. Ebben az iskolában nem tanítanak nekem semmi újat. Nem is tudom, hogy miért jöttem be.... * válaszoltam és üres szemekkel néztem a tanárra, aki csak megrántotta aválát és folytatta az anyagot* - Nem csak én unatkozom, ahogy elnézem... * nézett körbe az osztályban és látta az ásítozó Baikót* ~
|
*hatalmasat ásítok, és nyújtozok az óra kellős közepén, jelezve a matek tanárnak, hogy szét unom az agyam* -komolyan nem értem hogy miért jöttem be erre az órára.... *majd ásítok még egy nagyot. a Matek tanár megfordul és rámnéz.*
-igen jól látja álmos vagyok....*jegyzem meg csípősen*
-és megtudhatnám kiasszony, hogy miért oly álmos? *kérdi gúnyosan a tanár*
-lefoglaltak az éjjel a betolakodók a suliba. mert mint tudja én vigyázok mindenkire itt a suli területén... de ha gondolja akkor legközelebb hagyom hogy az idegen vámpírok kiszívják az összes vért magából *válaszolok fenyegetően. majd a tanár szótlanul visszafordult a táblához, és írta a számomra kínai szöveget. kinéztem az ablakon, és megláttam a tükrözödésben Yume Rose-t, aki szintén nézelődött* ~vajon hogy hogy jött suliba? ~
|
[155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés